Ezen a héten két tanulmány is megjelent, amely összefüggésbe hozza a COVID-19 fertőzést az utána következő szellemi (kognitív) károsodással, még a kevésbé súlyos lefolyású betegségek esetén is.
Az első tanulmány (korábbi bejegyzésem angol nyelven itt olvasható), a Nature-ben jelent meg 03. 07-én (1). Ez a UK Biobank 785, 51-81 életév közötti résztvevőjét vizsgálta, akiknél rutinszerűen végeztek agyi szkennelést és kognitív teszteket. A vizsgálat résztvevőinek mintegy fele, 401 fő esetében a SARS-CoV2 teszt pozitív lett a fenti adatok összegyűjtése után. A fennmaradó 384 kontroll résztvevőé azonban nem. A kiindulási agyi szkenneket és kognitív teszteket mindkét csoportban összehasonlították a későbbiekkel.
Azoknál a résztvevőknél, akiknél COVID-19-et diagnosztizáltak, lényegesen jelentősebb agyi elváltozásokat, továbbá nagyobb kognitív pontszám-eltérést mutattak ki, mint azoknál, akik nem fertőződtek meg. Ez a különbség akkor is jelentős madard statisztikailag, amikor 15 kórházba került résztvevőt kizártak az elemzésből, ami arra utal, hogy még enyhébb fertőzések is összefüggésbe hozhatók az agyi változásokkal.
A fertőzött résztvevőknél tapasztalt változások közé tartozott a szürkeállomány vastagságának és szöveti kontrasztjának nagyobb mértékű csökkenése az orbitofrontális kéregben és a gyrus parahippocampalisban, a szövetkárosodás markereinek nagyobb változása az elsődleges szaglókéreghez funkcionálisan kapcsolódó régiókban, valamint az agyméret nagyobb csökkenése, mint ami a kontrollcsoportban volt észlelhető. A kognitív pontszámok is tovább csökkentek a vizsgálati időszak alatt a fertőzött résztvevőknél.
A kognitív hanyatlás mértéke összefüggött a résztvevők agyában bekövetkezett fizikális változások mértékével.
A COVID-19 diagnózisától a második szkennelésig eltelt átlagos idő 141 nap volt, ami arra utal, hogy a negatív hatások legalább négy-öt hónapig fennmaradnak. Azt, hogy ez a káros hatás részben visszafordítható-e, vagy hosszú távon is fennmarad, m ég tovább kell vizsgálni.
A legszembetűnőbb eredmények némelyike az agy szaglással kapcsolatos részeinek érintettségével kapcsolatos, ami a covid ismert tünete. Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a covid szaglásra gyakorolt hatása az agyon kívül van, de ezek az eredmények az agyban bekövetkező lehetséges változásokat jelzik.
A második, a JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmányt (2) Wuhan-ban végezték egy éven át 1438 COVID-19-en átesett és 438 nem fertőzött, 60 év feletti, kínai résztvevővel, akiknél szellemi képességet vizsgáló (kognitív) teszteket végeztek a 6. és a 12. hónapban. A vizsgálatból kizárták azokat az embereket, akiknek kognitív károsodása volt, a családban előfordult elbutulás (demencia) vagy súlyos krónikus betegség.
A kognitív hanyatlás valószínűsége jelentősen magasabb volt a fertőzött csoportban, különösen azoknál, akiknél a COVID-19 súlyos volt. Ezeknél a résztvevőknél a korai (enyhe) kognitív hanyatlás valószínűsége 4,87-szer volt nagyobb, mint a nem fertőzötteknél, míg a progresszív (súlyos) kognitív hanyatlásé 19-szer. A nem súlyosCOVID-19 1,71-szer nagyobb kockázatot jelentett a korai kognitív hanyatlás vonatkozásában.
Amennyiben Ön úgy érzi, hogy segítségre van szüksége illetve szeretne egy EEG neurológiai kivizsgálást, keressen bizalommal.
Hivatkozások
Douaud G, Lee S, Alfaro-Almagro F, et al. SARS-CoV-2 is associated with changes in brain structure in UK Biobank. Nature2022 (published online 7 Mar). doi:10.1038/s41586-022-04569-
Liu Y-H, Chen Y, Wang Q-H, et al. One-year trajectory of cognitive changes in older survivors of covid-19 in Wuhan, China. A longitudinal cohort study. JAMA Neurol 2022 (published online 8 Mar). doi:10.1001/jamaneurol.2022.0461 összefoglaló: Koronavírus vakcináció-szakirodalmi tallózó-2022.03.12.
NEUROFEEDBACK TERÁPIÁS KEZELÉSRŐL
itt olvashat egy összefoglalót.
A neurofeedback terápiás kezelést pl. Ausztriában és Németországban is, kizárólg egyészségügyi szakember végezheti, mint például ergoterapeuta, pszichológus, pszichiáter...
www.tudatosagy.hu