Melyek a gyerekkor fejlődési feladatai?


A genetikai örökség és a környezeti hatások együtt segítik a gyerekeket fontos fejlődési feladataik teljesítésében, a nyelv elsajátításában, a kognitív fejlődésben és a társas kapcsolatok fejlesztésében.




A kisgyermekkor fejlődési teljesítményei közül az egyik legnagyszerűbb a nyelvi készségek elsajátítása. Széles körű egyetértés uralkodik abban, hogy a nyelvi fejlődésünket velünk született mentális struktúrák segítik, ezeket Chomsky nyelvelsajátító készülékeknek (LAD) nevezte. Bár - amennyiben használnak nyelvet a környezetében - minden normálisan fejlődő kisgyerek viszonylag megjósolható idővonal mentén sajátítja el a nyelvet, hogy pontosan mely nyelveket fogja megtanulni, az attól függ melyik beszélt, vagy jelnyelvvel érintkezik. Hogy milyen gyakran látja-hallja a nyelvet, szintén befolyásolhatja a nyelvfejlődés sebességét.


A gagyogás négy hónapos kor körül jelenik meg, ez a nyelvi fejlődés első állomása. Néhány éven belül követi a távirati stílusú beszéd, majd a nyelvtan alkalmazása, illetve a morfémák használata.




A kognitív fejlődés az olyan mentális képességek megjelenésére vonatkozik, mint a gondolkodás, a percepció és az emlékezet. A kognitív fejlődés legnagyobb hatású modellje Jean Piaget nevéhez fűződik, aki a gyerekkori fejlődést négy, a mentális képességek jól azonosítható változásai által jellemzett szakaszra osztotta. Az egyes szakaszok során a sémák szolgálnak mentális kereteként a megértéshez; a sémák módosulnak, amikor a gyermek az asszimiláció és az akkomodáció révén az új információkat beépíti korábbi ismereteibe.


A szenzomotoros szakaszt, a célvezérelt viselkedés és a tárgy állandóság megjelenése jellemzi, az ezt követő műveletek előtti szakasz tipikus jellemzője pedig az egocentrizmus, az animista gondolkodás, az egydimenziós gondolkodás és a visszafordíthatatlanság. A műveletek előtti szakasz korlátainak meghaladását jelzi a konkrét műveletek szakaszának kezdetét, melynek során a gyerekek képessé válnak a konzervációra. Piaget fejlődéselméletének negyedik szakasza a serdülőkorral veszi kezdetét. Bár Piaget számos megfigyelését azóta is érvényesnek tekintik, napjainkban a gyerekek gyorsabban fejlődnek, és a mai szakemberek szerint a fejlődés kevésbé tagolódik világosan elhatárolódó szakaszokra, mint amennyire Piaget elmélete állítja. Vigotszkij hívta fel a figyelmet a kognitív fejlődés terén a kultúra hatására, és alkotta meg az állványozás és a legközelebbi fejlődési zóna fogalmát a gyerekek mentális fejlődésének megértéséhez.


A gyerekkori fejlődés harmadik nagy feladata a társas kapcsolatok fejlődése. A már születésünkkor meglévő alapvető temperamentumunk nagy szerepet játszik a szocioemocionális fejlődésünkben, de - mint minden más adottságunkat, képességünket - ezt is nagymértékben befolyásolják a környezet felől érkező segítség vagy akadály. A szocializáció során a gyermek megtanulja az adott társadalomban érvényes szabályokat, kulturális normákat, és ebben a folyamatban nagy szerepet kap a szülői nevelési stílus is. A gyerekekre általában az irányító nevelési stílus hat a legjobban. A bölcsőde/óvoda fejlődésre gyakorolt hatása szinte teljes mértékben attól függ, hogy az adott intézmény milyen minőségi ellátást kínál, nem pedig attól, hogy mennyi időt tölt ott a gyermek. A szabadidős tevékenységek, például a tévénézés és a videojátékozás hatása egyaránt függ az adott tevékenységgel töltött idő mennyiségétől, és a program vagy a játék típusától.


Ericsson a gyerekkort három nagy fejlődési szakaszra osztotta. Az autonómia elérését a szabadság és a támogatás optimális egyensúlya teszi lehetővé. A harmadik szakasz fő fejlődési feladata a kezdeményezés, melyet a mind több döntés és énvezérelt viselkedés jellemez. Az általános iskolás gyerekek abban a szakaszban vannak, amikor a teljesítmény a fő fejlődési feladatuk - kibontakoznak, a képességeik megtanulnak megfelelően reagálni a sikerekre és a kudarcokra egyaránt. Az egyes szakaszokban megvalósuló optimális fejlődés növeli annak valószínűségét, hogy sikerül teljesíteni az egymásra épülő szakaszok fejlődési feladatait.



Forrás: Pszichológia mindenkinek - Zimbardo, Johnson, McCann