Hogyan hat ránk a stressz?

A stresszre kialakult reakciórendszerünk az evolúció terméke, az ember fiziológiája nem tud lépést tartani a társadalom változásaival és a társadalom által teremtett stresszorokkal. A testünk automatikus reakciói még mindig az ősi forgatókönyv szerint zajlanak, amikor ijesztő vagy dühítő helyzetekkel találjuk magunkat szemben.




Ha valaki megtámad minket, az arcunk kivörösödik a kezünk magától ökölbe szorul, felkészülünk a fizikai összecsapásra. Vagy képzeljük el az alábbi "fenyegetést": a tanár felszólít minket, amikor mi nem készültünk. A szívünk zakatolni kezd, a térdünk remegni, szívünk szerint elszaladnánk.


A fenti példák a küzdj vagy menekülj reakció két pólusát illusztrálják; amikor fenyegetést azonosít az agyunk, belső és viselkedéses folyamatok sorozata indul be felkészítve az egyént arra, hogy megküzdjön a fenyegetéssel vagy elmeneküljön előle. Ez a reakció remekül bevált az őseinknél, de napjaink társadalmának működéséhez nem mindig illeszkedik. Ha tényleg kirohannánk az osztályból a feleltetés előtt, az talán megoldana bármit is?


FOGALOM: a fizikai stresszreakció az arousal szint megemelkedésével kezdődik, amiért sor olyan testi-élettani reakciót idéz elő melyek, rövid távon adaptívak, hosszú távon viszont károsak lehetnek.


Ha nem küzdünk meg hatékonyan a stresszel - bármi legyen is annak forrása -, annak komoly következményei lehetnek. Jó hír viszont, hogy az az érzelmileg felfokozott izgalmi-ébrenléti állapot (idegen szóval arousal) amit stressznek hívunk, általában a mi érdekünket szolgálja. Fókuszba helyezi a ránk fenyegetést jelentő eseményeket és felkészít minket a reagálásra.


A rossz hír az, hogy ha ez az állapot szélsőséges mértékű, vagy túl hosszan tart úgy már az egészségünket fenyegeti. A sajnálatos következmények között megtaláljuk a testi bajokat - szívbetegség, sztrók, magas vérnyomás, gyomorfekély -, de a mentántlis egészségünk is megrendeülhet.



Küzdj vagy menekülj!

Amikor váratlanul stresszes helyzetet találjuk magunkat szemben, a stresszreakció hirtelen keletkezik: az élettani arousal szintjében azonnali és erőteljes ugrás következik be, amit a vegetatív idegrendszer indít be. Ennek a jelei a felgyorsult szívverés, a megemelkedett vérnyomás és a szapora légvétel. Ez az akut stresszre adott reakció forgatókönyve; ilyenkor a stresszor által aktivált átmeneti arousalszint-emelkedéséről van szó, aminek egyértelmű kezdete van és korlátozott ideig tart.


Az idegrendszer reakciójával szinte egy időben a hormonrendszer is akcióba lép, felkészíti az izmainkat a hatékony és hatásos válaszra, ha például extra izomerőre lenne szükségünk.


A küzd vagy menekülj reakció életmentő lehet, ha tűzvész van, összecsapásokban veszünk részt vagy egy felénk száguldó autó elő kell menekülnünk. Amikor azonban krónikus stresszor van jelen az életünkben, ez a hasznos eszköz visszaüt: ha ugyanis tartósan megmaradunk az élettani készenlét állapotában az kimeríti a szervezetünk természetes védekezés arzenálját.


Akut stressz esetén ezek a reakciók segítenek minket a túlélésben, de ha tartósan fennállnak a stresszt okozó körülmények, úgy szívbetegséghez, asztmához, fejfájáshoz, gyomorfekélyhez, ízületi gyulladáshoz és egy sor más betegségekhez vezethetnek.


1. fázis: vészreakció

A stressz első szakaszában a szervezet riasztórendszere aktiválódik és mobilizálni kezdi a stressz ellen szükséges erőforrásokat. A hipotalamusz ilyenkor két párhuzamos vészüzenetet küld ki. Az egyik a hormonrendszernek szól, azon belül is a mellékvesék a fő címzettek. Ugyancsak nagy mennyiségű endorfin szabadul fel ,ami tompítja a fájdalomérzetet. Egy másik üzenet eközben a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágát mozgósítja, ami a belső szerveken és mirigyeken keresztül készíti fel a szervezetet a cselekvésre. Ezen a két útvonalon - a szimpatikus idegrendszerén és a hormonrendszerén rengeteg üzenet fut végig, amelyek révén a szervezet felkészül a cselekvésre. Több vér áramlik a szívbe, az agyba és az izmokba, hogy jobban tudjunk gondolkodni és gyorsabban reagálni. Ezzel párhuzamosan az emésztőrendszertől vért von el a szervezet, feltehetően azért, mert az értékes energiát most nem az emésztésre akarja "pazarolni", hiszen az vészhelyzetben nem olyan fontos. A pupillák kitágulnak, a légzés szaporábbá válása pedig megóv minket a túlmelegedéstől. Ugyancsak megnő a hozzáférhető cukor mennyisége ami további energiaforrást jelent. Egy szóval a szervezetünk minden porcikájával az azonnali veszélyére hangolódik.


2. fázis: az aktív ellenállás

Ha egy stresszor tartósnak bizonyul, de nem olyan erős, hogy legyűrjön minket az 1. fázisban, belépünk az aktív ellenállás fázisába, aminek során a vészreakció szakaszában fellépő összes élettani változás továbbra is érezteti hatását. A szervezet megkísérli leküzdeni a stresszor hatásait. Az immunrendszer is felpörög, a fehérvérsejtek száma megnő, hogy nagyobb esély legyen legyőzni egy fertőzést. Meglepő módon ebben a fázisban az ellenállás csak az eredeti stresszorral szemben nyilvánul meg.


3. fázis: kimerülés

Az aktív ellenállás szakaszában a szervezet minden tartalékát összeszedi, hogy megküzdjön a stresszorral. Ha a stresszt okozó helyzet nem szűnik meg ezalatt a szakasz alatt, a szervezet végül nem képes tovább megfelelni az intenzív igénybevételnek. Ekkor lép át a 3. fázisba, a kimerülés fázisába, amikor a testi funkciók visszaesnek a normális szintjükre, majd hamarosan az alulműködés kezdi jellemezni őket. Ezen a ponton a testnek nyugalomra és regenerálódásra van szüksége, hogy ismét elfogadható működésre legyen képes. Ha nem jut hozzá ehhez a létfontosságú pihenéshez, ami oly gyakori krónikus stresszorokkal teli mai világunkban, az első két fázisban adaptívnak számító reakciók a harmadik fázisban betegségbe taszítják a szervezetet.


A biofeedback és a neurofeedback terápiás kezelésekkel nagyszerű eredményeket lehet elérni a stresszkezelés területén. Amennyiben úgy érzi, hogy a mindennapokban túl nagy stressznek van kitéve és ez már testileg és lelkileg is észrevehető nyomot hagy Önben, kérjen egy konzultációs időpontot a praxisban.


Kifejezetten stressz kezeléshez az alábbi kivizsgálások ajánlottak: EEG (neurofeedback) baseline felmérés, stressz teszt, HRV.


- www.tudatosagy.hu -



A neurofeedback kivizsgálásról és a kezelésről itt olvashat egy összefoglalót.