Asztma, allergia vagy allergiás asztma?


Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Asztmára utal, ha gyakran tapasztal mellkasi szorító érzést, köhögést, nehézlégzést, légszomjat, sípoló kilégzést vagy fulladás érzést. Asztma esetén a tüneteket többek között a párás vagy hideg levegő, a dohányfüst belélegzése, a testmozgás és légúti fertőzések is előhozhatják, felerősíthetik. Allergiás asztma esetén az allergiát és az asztmát is kezelni kell.


figyelemzavar ADHD


Légúti allergia esetén az immunrendszer túlműködése miatt a szervezet olyan ártalmatlan anyagokra is védekezéssel reagál, amelyek egyébként nem jelentenének rá veszélyt. Ilyen allergének lehetnek a pollenek, a poratka, a penészgomba vagy a háziállatok is. Az allergének jelenléte szénanáthás tüneteket okoz: tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, orrdugulás a jellemző panaszok.


Allergiás asztma esetén a két betegség együttesen van jelen. Ez azt jelenti, hogy az allergiás asztmás személy esetében az allergén belélegzése is egy ún. trigger, vagyis asztmás tüneteket provokáló tényező, a belélegzése asztmás tüneteket vált ki.



Melyik volt előbb?

Allergiás asztma kialakulhat úgy is, hogy meglévő asztma mellett jelentkeznek allergiás tünetek, de az allergia szövődménye is lehet az asztma. Ha már diagnosztizált asztmás beteg, és a korábban jól beállított kezelés mellett panaszai jelentkeznek pollenszezonban, gondolni kell az allergia lehetőségére is. Ha pedig légúti allergiája van és gyakori köhögést, mellkasi szorító érzést, légszomjat tapasztal, a tünetek alapján javasolt az asztma kivizsgálás.



Allergia

Allergia a szervezet téves immunválasza. Olyan anyag, molekula ellen védekezik, mely a szervezetre ártalmatlan és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoz. Jellemző tünetek között szerepelhetnek kiütések, foltok megjelenése a bőr felszínén, hányás, hasmenés, légszomj,nehézlégzés és súlyosabb esetban akár úgynevezett anafilaxiás sokk is.


Azokat az anyagokat, melyek allergiás reakciókat okoznak, allergéneknek nevezzük.


Az allergia tüneteit leggyakrabban a hízósejtekből felszabaduló allergén anyag, a hisztamin okozza. Ez tehető felelőssé az allergiás nátha, az allergiás csalánkiütés jellemző tüneteiért. Érdekesség, hogy hisztamin szabadul fel a szúnyog csípésénél is. Ennek az anyagnak a hatására kerül vérbőség alá a terület, okozza a bőrpírt és a puklit, ugyanakkor ezt nem tekintjük allergiás reakciónak.



figyelemzavar ADHD

Gyermekkori allergia

Az allergia minden életkorban elkezdődhet viszont döntően mégis a gyermek-fiatalkorban alakul ki. Újszülötteknél, csecsemőknél allergiáról még nem beszélhetünk, hiszen az immunrendszer ilyenkor alakul ki. Ekkor szokja meg, mely anyagok ellen kell és melyekkel szemben nem kell védekeznie. A gyermekkorban kezdődő allergia általában kinőhető, bár ez alól is vannak kivételek. Minél később kezdődik egy allergiás megbetegedés, annál kisebb az esély a teljes gyógyulásra.





Forrás: www.ergoterapeuta.com, www.tudatosagy.hu, www.allergiakozpont.hu, www.tudokozpont.hu