A háború a lelket is felemészti: így enyhítheted a hírek okozta szorongást


Félelem, értetlenség, düh - Manapság ezekről az érzésekről számoltak be a leggyakrabban az emberek arra a kérdésre válaszolva, hogy szoronganak-e a háborús helyzet miatt. Világszerte emberek milliói éltek át hasonló pillanatokat a konfliktus kitörése óta.



"Normális" félni

"Az, hogy most rosszul vagyunk, hogy nagyon sokat foglalkozunk ezzel, hogy nagyon stresszesnek érezzük magunkat, hogy ingerlékenyek vagyunk, vagy akár rosszabbul alszunk, mind-mind olyan tünetek, amik a szervezet normál reakciói" A stresszválasz azt jelenti, hogy egészséges a szervezetünk, hiszen rögtön reagálunk a külvilágból érkező veszélyre.


Engedélyek, amikre szükségünk van.

A mentális egészségünk megőrzése érdekében most különösen nagy felelősséget kell vállalnunk. Az első lépés efelé az lehet, hogy elfogadjuk azt, ahogyan aktuálisan vagyunk.


Ezek az engedélyek támogatnak minket az önegyüttérzés megélésében, ami hatalmas erőforrást jelent a nehéz időkben. A saját belső állapotaink azonosítása, megnevezése és elfogadása pedig hosszú távon is nélkülözhetetlen a bennünk lévő feszültség kezeléséhez, alakításához.


Rendben van ha...

..., ha a teljesítményem nem olyan mint általában.

..., ha úgy érzem, hogy ez most túl sok.

..., ha egy időre távolítanom kell magam a krízistől.

..., az összes érzés amit kivált belőlem a helyzet.

..., hogy a kialakult helyzetre másképp reagálunk.

..., ha mindezek mellett a saját életem történései megérintenek.

..., ha aggódom a személyes jövőmért.

..., ha nehéz az egyébként fontos dolgok jelentőségét látni.

..., egy időre motivációt veszteni.



Példátlan helyzetekre nincsen tankönyvi reakció. Legyünk törelmesek önmagunkkal és másokkal szemben is!


Azonban van egy nagy különbség a "hétköznapi stressz" és a háború okozta idegesség között: az utóbbi nem múlik.


"A stresszhelyzetekre kialakult reakciók a szervezetben az ősember ideje óta nem sokat változtak" viszont míg akkor rövid távon állt fent a veszély és a reakció a túlélést segítette, ma folyamatosan jelen van az életünkben az intenzív reakciót kiváltó stresszor. Emiatt lehet olyan érzésünk, hogy kibírhatatlan a helyzet. Hogy kinek melyik a legjobb stresszoldó módszer leginkább önismeret kérdése, de a tudatosság mindenkinél nagyon fontos.


Ebből a nagyon intenzív stressz reakcióból, 
csak tudatos döntésekkel tudunk kiszállni.

Kevesebb hírolvasás, több sport

A stresszkezelést érdemes a tudatos hírfogyasztással kezdeni. Ez azért különösen fontos, mert bár jelenleg végtelen mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre, a folyamatos böngészés csak növelni fogja a bizonytalanságot és a szorongást, viszont a tényeken nem igazán változtat.


"A hírnézés a kontroll illúzióját adja, mintha bejósolhatóbb lenne a világ, mintha egy kicsit jobban tudnánk kontrollálni ezt a kontrollálhatatlan helyzetet, de azért fontos tudatosítani, hogy ez egy illúzió" . Az idegrendszer természetes reakciója, hogyha bizonytalansággal találkozik, akkor szeretne több információt szerezni hogy jóslatot tudjon tenni a jövőt illetően. Az infók kutatása azonban túl nagy mennyiségben pont ennek az ellenkezőjéhez vezet.


A hírfogyasztás korlátozásában sokat segíthet, ha csak bizonyos hiteles forrásokból és bizonyos időben tájékozódunk. Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk ezzel kapcsolatban az az, ha közvetlenül felkelés után vagy elalvás előtt böngészünk. Az utóbbi tönkreteszi az alvást, az előbbi pedig garantálja, hogy stresszben indítjuk a napot. A hírolvasással töltött idő egy részét felhasználhatjuk olyan dolgokra, amik segítik a stresszoldást, ilyen például a sport.


"A stresszreakció az alapvetően egy nagyon gyors, erőteljes mozgásra készíti elő a testünket, és amikor állandó stressz van és ülünk bent az irodában egész nap, akkor az azt jelenti, hogy ez a nagy energia ez bent reked".


Fontos, hogy a sport nem feltétlenül azt jelenti, hogy holnaptól napi két órát kell eltöltenünk az edzőteremben stresszlevezetés gyanánt, hanem azt, hogy reggel és este vagy akár a többórás hírnézegetés helyett teszünk egy-egy rövidebb sétát.


Egy másik módszer a tudatos jelenlét lehet, ami szintén oldja a belső feszültséget. Ez nagyon fontos, hiszen ha folyamatos stressznek van kitéve a szervezet, előbb-utóbb kimerülnek a raktáraink, és egy kimerült állapotban nem tudunk sem másoknak sem magunknak segíteni.


"Az idegrendszerünket is kikapcsolja, amikor szánunk időt arra, hogy egy picit itt és most kapcsolódjunk. Amikor megéljük azt, hogy bár a jövő bizonytalan, de itt és most ebben a pillanatban viszonylag biztonságban vagyok".


"Mindig ott van nekünk a légzés: hogyha már minden kötél szakad, akkor lehet akár nagyon egyszerűen azt csinálni, hogy csak oda irányítom a figyelmemet és megfigyelem, hogy melyik orrlyukamon áramlik ki a levegő."


A légzéslassítással elérhetjük, hogy az idegrendszerünk a szimpatikus aktivitásból visszatérjen a paraszimpatikus nyugalmi állapotba. A légzőgyakorlatok mellett már az is segíthet, ha egy kicsit kimegyünk a szabadba vagy csak kiállunk a balkonra és kiszellőztetjük a fejünket. Ilyenkor fontos, hogy a légzésre koncentráljunk, mély levegőket vegyünk és azt is elképzelhetjük, hogy átszellőztetjük az egész testünket.


"Ezek azért nagyon jó gyakorlatok, mert a külvilág felől magam felé húzzák a figyelmet."


Ne legyen bűntudatunk

A feszültség és a szorongás mellett a legtöbb emberben a háborús helyzet kapcsán megjelenik a bűntudat: bűnösnek érezzük magunkat azért is, ha rosszul vagyunk – hiszen másoknak sokkal rosszabb. És azért is ha nem – hiszen másoknak rossz, mi pedig vidámak vagyunk.

"Ezt a végtelenségig lehetne csinálni mert egy csomó példát találhatnánk a világban, hogy kinek hogy rosszabb, de ez egy veszélyes dolog."


Az érzelmeinkről nem tehetünk: nagyon fontos, 
hogy merjük megélni az érzéseinket, mert azok a miénk.

Fontos tudatosítani, hogy igenis helye van annak, hogy jólérezzük magunkat, a háborúnak attól nem lesz se jobb, se rosszabb. Ez különösen akkor igaz, ha valaki eközben akár másoknak is segít: ilyenkor kulcsfontosságú a pozitív lelkiállapot megőrzése, amit el lehet érni stresszoldással de akár viccelődéssel is. A humor egy nagyon fontos megküzdési eszköz.

Forrás


A légzésterápiáról itt olvashat részletesebben: HRV - LÉGZÉSTERÁPIA